Nem tudom, hogy alszom-e Fogjul ejtettek vagy ébren vagyok? A magányosság gyengévé tesz Sokat sírtam Elértem a véget és egyedül éreztem magam A hideg befagyaszt engem /megfagy/ Próbálok erős lenni Éjszakáról-éjszakára a fehér falat bámulom Minden érzést kitörölt belőlem Elkezdtem számolni a másodperceket a félelmem miatt Már csak néhány óra és be fogom fejezni a legnyugtalanítóbb utamat És a fájdalom nem múlik el Ez nem működik Nagyon hiányzol innen
A visszhangod összetöri a falamat (A valóság roncsain muszáj átmennem és megértem Túl késő) A visszhangod felfalja az eszemet (Hideg lesz és érzem, elvesztem magam)
Az ablaktalan szoba Hideg és tele van szeméttel Egyáltalán nem tudok többé bízni a szemeimben A múlt széttép Abban reménykedek, hogy csak álmodok Csak ne ébressz fel Mert soha nem fog sikerülni Annyira nehéz érezni azokat a képeket Érezni azokat a hideg falakat Érezni a fájdalmadat Annyira nehéz átélni a világot Képekkel rólad Még 10 évvel később is visszatér És a fájdalom nem múlik el Ez nem működik Hiányzol innen
A visszhangod összetöri a falamat (A valóság roncsain muszáj átmennem és megértem Túl késő) A visszhangod felfalja az eszemet (Hideg lesz és érzem, elvesztem magam)
Érzem a visszhangod És kívánok valamit Azt, hogy járjak sikerrel és elmenjek veled Érzem a visszhangod És egy lehetőséget érzékelek Hagylak elmenni, hogy nyugalmat kapj A szoba nyugodt és üres A visszhangod eltűnik De valamikor Követni foglak
A visszhangod összetöri a falamat (A valóság roncsain muszáj átmennem és megértem Túl késő) A visszhangod felfalja az eszemet (Hideg lesz és érzem, elvesztem magam)
Angol szöveg alapján fordítva. |