Néha látom még a fényt az alagút végén
Néha igazából nem tudom,milyen késő van, néha azt gondolom,
hogy tudom,ami tényleg fontos
Néha azt érzem, hogy engem az élet elfelejt,
Minden nap harcot űzök a gondolataimban,
Vajon mi az,amit igazából helyesen teszek,
Tudod, mennyit ütött az óra?
Nem tudom
Kérdezem: Mi az,amit rosszul csináltam?
És újra nincs vége a kilátásnak (??)
Miért nem tudom abbahagyni,
A remény nekem már elmúlt,
Nézlek és látlak téged.
Minden itt ér véget - akkor is,ha újra itt állsz előttem
Minden itt ér véget - ha a világodat megfordítod
Minden itt ér véget - sőt,ha tovább könyörögsz
Remélem, hogy ezt megérted.
Világosabb,mint a nap,
És sötétebb,mint az éjszaka,
Szüntelenül izzadtál,
Melletted ébredtem fel,
Akkoriban sosem gondoltam,
hogy a mai napon
A múltunkat és az időnket fogom sajnálni,
Körben futottunk,de nem láttunk,
Kettesben súrolódtunk (közel voltak egymáshoz)
Ezt nem tudom megérteni
Most a falakat ütöm
Semmi sem tart már szorosan
És minden újabb nap
Olyan,mint egy újabb teszt.
Minden itt ér véget - akkor is,ha újra itt állsz előttem
Minden itt ér véget - ha a világodat megfordítod
Minden itt ér véget - sőt,ha tovább könyörögsz
Remélem, hogy ezt megérted.
Csak egy kicsit lennél olyan,mint én
Egy kicsi belőlem és ezt itt nem adom
- átnyújtom a szívemet egy ezüsttálcán.
Te egyáltalán semmit sem mutatsz és inkább elrejted!
És most az arcomba fúj a szél
De nem érzem őt, csak téged hallak.
Ez az én gyászénekem, kettőnkre határozva
Ez egy önálló harc és
És nem fogok veled sokáig kéthangúan énekelni (??)
Régi graffitik rajzolódnak ki az összetört falon
Ez egy poros mennyország
Az utca mentén futok
Nem én választottam ki,hogy ezen az úton menjek
Utolért engem
És most odalépek hozzá
Te nem érzed
A feszültséget bennem
Tudomást sem vettem róla,
Azért,hogy ne veszítselek el
Senki sem veszi a fáradtságot
És keresi az okot,
Csak megcsonkított szavak,amik maradtak
Süket emlékek
Most az arcomba fúj a szél,
Nem érezm őt és csak téged hallak
A gyászdal nem nekem szól,
És tudom,hogy elmúlt,
És tudom,egyedül vagyok
De ez nem lehet más.
Minden itt ér véget - akkor is,ha újra itt állsz előttem
Minden itt ér véget - ha a világodat megfordítod
Minden itt ér véget - sőt,ha tovább könyörögsz
Remélem, hogy ezt megérted.
Körben futottunk,de nem láttunk,
Kettesben súrolódtunk (közel voltak egymáshoz),ezt nem tudom megérteni,
Most a falakat ütöm,
Semmi sem tart már szorosan
És minden újabb nap olyan,mint egy újabb teszt.
Érezted
A feszültséget bennem
Tudomást sem vettem róla,
Azért,hogy ne veszítselek el
Senki sem veszi a fáradtságot
És keresi az okot,
Csak megcsonkított szavak,amik maradtak
Süket emlékek.
Német szöveg alapján fordítva. |