A srácok szülőhelyét bemutató moduljaink közül a 2. részünk egy baden-württembergi városkáról szól, több, mint 100 000 fős lakossággal, 1338 fő/km2-es népsűrűséggel, jelenleg független polgármesterrel. Ez Heidelberg. Itt látott napvilágot volt énekesünk, Franky Ziegler. Franky szorosan kötődik szülővárosához, számára az egy tökéletes nap, hogyha Heidelbergben lehet a szülőházában a családjával együtt. Itt jobban megismerheted ezt a csodás, délnyugati, német várost, betekintést nyerhetsz a történelmébe, képeken keresztül megcsodálhatod a nevezetességeit, valamint megtudhatsz róla egy-két érdekességet is :)
 
ALAP ADATOK
Heidelberg Németország délnyugati részén fekszik, Baden-Württemberg tartományban. Lakossága 2008-as adatok szerint 145 624 fő, népsűrűsége 1338 fő/km2. Tengerszint feletti magassága 114 m, területe pedig 108.83 km2. Időzónája a CET, UTC+1. Az irányítószámok 69115-től 69126-ig terjednek és a heidelbergi autók rendszáma az HD. A város jelenlegi polgármestere egy független színekben indult úriember, név szerint Eckart Würzner, aki rengeteg szerepet vállal Heidelberg fejlesztésében.
TESTVÉRVÁROSOK:
>> Montpellier (Franciaország, 1961)
>> Cambridge (Egyesült Királyság, 1965)
>> Rehovot (Izrael, 1983)
>> Simferopol (Ukrajna, 1991)
>> Bautzen (Németország, 1991)
>> Kumamoto (Japán, 1992)
TÖRTÉNELME
Heidelberg helyén már a 3. században egy római telep állt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi püspöknek volt a hűbére. Ottó választófejedelem (1228- 1253) tette először székhelyévé, majd meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1196-ban íródott az első írásos emlék a városról, ezért ezt tekintik Heidelberg alapításának az évének. 1563-ban itt jelent meg a Heidelbergi káté (Erről bővebben lennebb olvashatsz!). A 16. században Ottheinrich választófejedelem alatt államvallás lett az evangélizmus. 1622-ben Tilly elfoglalta és megsarcolta a várost, 1689-ben ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693-ban feldúlták. 1720-ban Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803-ban pedig Heidelberget Badenhez csatolták.
NEVEZETESSÉGEI
Egy Franky-fannak minden álma az, hogy eljusson kedvence szülővárosába. Az az elsődleges célja, hogy megcsodálja a helyet és gyönyörködjön benne, de ha már ott van, nézzen is szét. Heidelberg kitűnő úticél. A várost a Neckar folyó szeli ketté. A folyó déli partján az óváros (Altstadt, ami mellesleg az UNESCO világörökség része) fekszik hangulatos, macskaköves utcákkal, és gyönyörű, régi házakkal. 3 hídon is átmehetünk a Neustadtba, azaz az újvárosba, ezek közül egy, a legrégebbi (Alte Brücke) csak gyalogosoknak és bicikliseknek van fenntartva.
A HEIDELBERGI KASTÉLY
A heidelbergi várkastély Németország egyik nevezetes romépülete, Heidelberg városának jelképe. A Königstuhl erdős lejtőjén a wormsi érsekek 13. századi erődítménye állt, amelyre ma csak egy falszakasz koragótikus ablakai utalnak. A gótikus Ruprechtsbau 1410-re, a kora reneszánsz Ottheinrichsbau 1559-re, az érett reneszánsz Friedrichsbau 1607-re készült el. A pfalzi választófejedelmek székhelye volt mindaddig, amíg a pfalzi örökösödési háborúban  (kilencéves háború) – 1689-ben és 1693-ban – XIV. Lajos katonái le nem rombolták. Tervbe vették helyreállítását, de a választófejedelem udvarának Mannheimba költözése, valamint az 1764-es, villámcsapás okozta tűzeset után csak a ma is látható részeit építették újjá.
Személyekről elnevezett épületei:
>> Ruprecht-épület [I. Rupert német királyról kapta]
>> Lajos épület (Ludwigsbau) [V. Jámbor Lajos építette]
>> Ottó Henrik-épület (Ottheinrichsbau) [Ottó Henrik választófejedelemről kapta]
>> Frigyes épület (Friedrichsbau) [IV. Frigyes pfalzi választófejedelemről kapta]
>> Angol épület (Englischer Bau) [Stuart Erzsébetről, Anglia és Skócia hercengőjéről, IV. Frigyes feleségéről kapta]
HEIDELBERGI EGYETEM (hivatalos oldal: http://uni-heidelberg.de)
Heidelbergnek főképpen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. A német birodalomban a legrégibb egyetemként 1386-ban I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párizsi egyetem mintájára. Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hírt szereztek számára tanárai: Agricola, Reuchlin, Oecolampadius. A reformáció behatása alatt újjáalakult: Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, a Heidelbergi káté (Erről bővebben lennebb olvashatsz!) szerzői itt tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Midőn 1622-ben Tilly a várost elfoglalta és híres könyvtárát, a Bibliotheca Platina-t Rómába küldte, az egyetem is megszűnt működni, de 1652-ben Károly Lajos választó ismét helyreállította.
1689 és 1693 után, midőn a franciák Heidelberget elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt, a 18. században is csak tengődött. A francia forradalmat követő háborúkban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, míg végre 1803 után a badeni nagyherceg Károly Frigyes, ki Heidelberget megkapta, jelentékeny adományokkal újraélesztette. A 19. század végén 5 fakultása volt (teológiai, jogi, orvosi, filozófiai és természettudományi). A docensek száma 117, a hallgatóké 1294, a klinikák, szemináriumok, laboratóriumok, intézetek száma 29 volt. 2004-ben több mint 27 000 hallgatója volt.
ÉRDEKESSÉGEK
Vannak "híres heidelbergiek", akik itt születtek, vagy akiknek a nevük valamilyen úton-módon kapcsolódik a városhoz. Ilyen például Max Weber német közgazdász, aki a Heidelberg iegyetemen kezdte meg a tanulmányait, vagy Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus, aki a Heidelbergi egyetemen szerezte meg a doktorátusát. Ide kapcsolódik még VIII. Ráma thaiföldi király és Szilvia svéd királyné neve is, akik itt születtek. De ha már itt tartunk, említsük meg Frankyt is, aki 1987. április 28-án szintén itt látta meg a napvilágot, Heidelbergben :)
Az érdekességekhez kapcsolódik még az, hogy a városon áthalad az Elsenztalbahn vasútvonal, ami Heidelberg és Heilbronn közötti Rhein-Neckar körzetének Heilbronn-, és a Neckar-Odenwald körzetnek területén húzódik.
Fennebb már biztos láthattátok, hogy több helyen meg van említve a Heidelbergi káté. Most ezt mutatjuk be :D
HEIDELBERGI KÁTÉ
Amikor a reformációnak, lutheri és kálvini irányzata közötti különbség egyre nyilvánvalóbbá lett, a nagyszámban megjelent káték egyre fontosabb szerepet töltöttek be, mert amellett, hogy siettették a meggyőződések helyes kialákulását, az elvek tisztázódását is szorgalmazták. A XVI. században, a reformációt követő évtizedekben mintegy 175 káté volt forgalomban. E rengeteg káté közül ma csak három van használatban. Luther kátéja, amely 1529-ben jelent meg, aztán az 1563-ban megjelent Heidelbergi káté, és az Emdeni káté, de a harmadik tulajdonképpen nem más, mint a Heidelbergi káté rövidített kiadása. A Heidelbergi káté hatása oly rendkívüli volt, hogy az utána megjelenő káték írásánál, kezdettől-fogva alapul vették. Ez a káté lett minden református egyház kátéja is úgyannyira, hogy a használatban levő különböző református konfirmációi iskolai káték is a Heidelbergi káté rövidített tartalmát foglalják magukban. A Heidelbergi káté a református keresztyén hit magyarázatát adja.

Reméljük, hogy a mi segítségünkkel jobban megismerted Heidelberget és talán egy kicsit megértetted, Franky miért szereti annyira ezt a várost :)

Források:
× × × × × × ×