A sr�cok sz�l�hely�t bemutat� moduljaink k�z�l a 2. r�sz�nk egy baden-w�rttembergi v�rosk�r�l sz�l, t�bb, mint 100 000 f�s lakoss�ggal, 1338 f�/km2-es n�ps�r�s�ggel, jelenleg f�ggetlen polg�rmesterrel. Ez Heidelberg. Itt l�tott napvil�got volt �nekes�nk, Franky Ziegler. Franky szorosan k�t�dik sz�l�v�ros�hoz, sz�m�ra az egy t�k�letes nap, hogyha Heidelbergben lehet a sz�l�h�z�ban a csal�dj�val egy�tt. Itt jobban megismerheted ezt a csod�s, d�lnyugati, n�met v�rost, betekint�st nyerhetsz a t�rt�nelm�be, k�peken kereszt�l megcsod�lhatod a nevezetess�geit, valamint megtudhatsz r�la egy-k�t �rdekess�get is :)
 
ALAP ADATOK
Heidelberg N�metorsz�g d�lnyugati r�sz�n fekszik, Baden-W�rttemberg tartom�nyban. Lakoss�ga 2008-as adatok szerint 145 624 f�, n�ps�r�s�ge 1338 f�/km2. Tengerszint feletti magass�ga 114 m, ter�lete pedig 108.83 km2. Id�z�n�ja a CET, UTC+1. Az ir�ny�t�sz�mok 69115-t�l 69126-ig terjednek �s a heidelbergi aut�k rendsz�ma az HD. A v�ros jelenlegi polg�rmestere egy f�ggetlen sz�nekben indult �riember, n�v szerint Eckart W�rzner, aki rengeteg szerepet v�llal Heidelberg fejleszt�s�ben.
TESTV�RV�ROSOK:
>> Montpellier (Franciaorsz�g, 1961)
>> Cambridge (Egyes�lt Kir�lys�g, 1965)
>> Rehovot (Izrael, 1983)
>> Simferopol (Ukrajna, 1991)
>> Bautzen (N�metorsz�g, 1991)
>> Kumamoto (Jap�n, 1992)
T�RT�NELME
Heidelberg hely�n m�r a 3. sz�zadban egy r�mai telep �llt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi p�sp�knek volt a h�b�re. Ott� v�laszt�fejedelem (1228- 1253) tette el�sz�r sz�khely�v�, majd meg is maradt Pfalz f�v�ros�nak 1720-ig. 1196-ban �r�dott az els� �r�sos eml�k a v�rosr�l, ez�rt ezt tekintik Heidelberg alap�t�s�nak az �v�nek. 1563-ban itt jelent meg a Heidelbergi k�t� (Err�l b�vebben lennebb olvashatsz!). A 16. sz�zadban Ottheinrich v�laszt�fejedelem alatt �llamvall�s lett az evang�lizmus. 1622-ben Tilly elfoglalta �s megsarcolta a v�rost, 1689-ben ugyanezt tett�k vele a M�lae vez�relte franci�k, akik azut�n 1693-ban feld�lt�k. 1720-ban K�roly F�l�p a sz�khely�t �ttette Mannheimba, 1803-ban pedig Heidelberget Badenhez csatolt�k.
NEVEZETESS�GEI
Egy Franky-fannak minden �lma az, hogy eljusson kedvence sz�l�v�ros�ba. Az az els�dleges c�lja, hogy megcsod�lja a helyet �s gy�ny�rk�dj�n benne, de ha m�r ott van, n�zzen is sz�t. Heidelberg kit�n� �tic�l. A v�rost a Neckar foly� szeli kett�. A foly� d�li partj�n az �v�ros (Altstadt, ami mellesleg az UNESCO vil�g�r�ks�g r�sze) fekszik hangulatos, macskak�ves utc�kkal, �s gy�ny�r�, r�gi h�zakkal. 3 h�don is �tmehet�nk a Neustadtba, azaz az �jv�rosba, ezek k�z�l egy, a legr�gebbi (Alte Br�cke) csak gyalogosoknak �s bicikliseknek van fenntartva.
A HEIDELBERGI KAST�LY
A heidelbergi v�rkast�ly N�metorsz�g egyik nevezetes rom�p�lete, Heidelberg v�ros�nak jelk�pe. A K�nigstuhl erd�s lejt�j�n a wormsi �rsekek 13. sz�zadi er�d�tm�nye �llt, amelyre ma csak egy falszakasz korag�tikus ablakai utalnak. A g�tikus Ruprechtsbau 1410-re, a kora renesz�nsz Ottheinrichsbau 1559-re, az �rett renesz�nsz Friedrichsbau 1607-re k�sz�lt el. A pfalzi v�laszt�fejedelmek sz�khelye volt mindaddig, am�g a pfalzi �r�k�s�d�si h�bor�ban  (kilenc�ves h�bor�) – 1689-ben �s 1693-ban – XIV. Lajos katon�i le nem rombolt�k. Tervbe vett�k helyre�ll�t�s�t, de a v�laszt�fejedelem udvar�nak Mannheimba k�lt�z�se, valamint az 1764-es, vill�mcsap�s okozta t�zeset ut�n csak a ma is l�that� r�szeit �p�tett�k �jj�.
Szem�lyekr�l elnevezett �p�letei:
>> Ruprecht-�p�let [I. Rupert n�met kir�lyr�l kapta]
>> Lajos �p�let (Ludwigsbau) [V. J�mbor Lajos �p�tette]
>> Ott� Henrik-�p�let (Ottheinrichsbau) [Ott� Henrik v�laszt�fejedelemr�l kapta]
>> Frigyes �p�let (Friedrichsbau) [IV. Frigyes pfalzi v�laszt�fejedelemr�l kapta]
>> Angol �p�let (Englischer Bau) [Stuart Erzs�betr�l, Anglia �s Sk�cia herceng�j�r�l, IV. Frigyes feles�g�r�l kapta]
HEIDELBERGI EGYETEM (hivatalos oldal: http://uni-heidelberg.de)
Heidelbergnek f�k�ppen egyeteme, a Ruperto-Carola k�lcs�n�z jelent�s�get. A n�met birodalomban a legr�gibb egyetemk�nt 1386-ban I. Ruprecht pfalzi v�laszt� alap�totta a p�rizsi egyetem mint�j�ra. �szinte F�l�p kor�ban (1476-1508) nagy h�rt szereztek sz�m�ra tan�rai: Agricola, Reuchlin, Oecolampadius. A reform�ci� behat�sa alatt �jj�alakult: Zacharias Ursinus �s Caspar Olevianus, a Heidelbergi k�t� (Err�l b�vebben lennebb olvashatsz!) szerz�i itt tan�tottak �s a k�lvinizmus jelent�s iskol�j�v� tett�k. Mid�n 1622-ben Tilly a v�rost elfoglalta �s h�res k�nyvt�r�t, a Bibliotheca Platina-t R�m�ba k�ldte, az egyetem is megsz�nt m�k�dni, de 1652-ben K�roly Lajos v�laszt� ism�t helyre�ll�totta.
1689 �s 1693 ut�n, mid�n a franci�k Heidelberget elfoglalt�k, az egyetem t�bb �ven �t ism�t sz�netelt, a 18. sz�zadban is csak teng�d�tt. A francia forradalmat k�vet� h�bor�kban csaknem minden birtok�t elvesztette �s a teljes feloszl�shoz volt k�zel, m�g v�gre 1803 ut�n a badeni nagyherceg K�roly Frigyes, ki Heidelberget megkapta, jelent�keny adom�nyokkal �jra�lesztette. A 19. sz�zad v�g�n 5 fakult�sa volt (teol�giai, jogi, orvosi, filoz�fiai �s term�szettudom�nyi). A docensek sz�ma 117, a hallgat�k� 1294, a klinik�k, szemin�riumok, laborat�riumok, int�zetek sz�ma 29 volt. 2004-ben t�bb mint 27 000 hallgat�ja volt.
�RDEKESS�GEK
Vannak "h�res heidelbergiek", akik itt sz�lettek, vagy akiknek a nev�k valamilyen �ton-m�don kapcsol�dik a v�roshoz. Ilyen p�ld�ul Max Weber n�met k�zgazd�sz, aki a Heidelberg iegyetemen kezdte meg a tanulm�nyait, vagy L�n�rd F�l�p Nobel-d�jas fizikus, aki a Heidelbergi egyetemen szerezte meg a doktor�tus�t. Ide kapcsol�dik m�g VIII. R�ma thaif�ldi kir�ly �s Szilvia sv�d kir�lyn� neve is, akik itt sz�lettek. De ha m�r itt tartunk, eml�ts�k meg Frankyt is, aki 1987. �prilis 28-�n szint�n itt l�tta meg a napvil�got, Heidelbergben :)
Az �rdekess�gekhez kapcsol�dik m�g az, hogy a v�roson �thalad az Elsenztalbahn vas�tvonal, ami Heidelberg �s Heilbronn k�z�tti Rhein-Neckar k�rzet�nek Heilbronn-, �s a Neckar-Odenwald k�rzetnek ter�let�n h�z�dik.
Fennebb m�r biztos l�thatt�tok, hogy t�bb helyen meg van eml�tve a Heidelbergi k�t�. Most ezt mutatjuk be :D
HEIDELBERGI K�T�
Amikor a reform�ci�nak, lutheri �s k�lvini ir�nyzata k�z�tti k�l�nbs�g egyre nyilv�nval�bb� lett, a nagysz�mban megjelent k�t�k egyre fontosabb szerepet t�lt�ttek be, mert amellett, hogy siettett�k a meggy�z�d�sek helyes kial�kul�s�t, az elvek tiszt�z�d�s�t is szorgalmazt�k. A XVI. sz�zadban, a reform�ci�t k�vet� �vtizedekben mintegy 175 k�t� volt forgalomban. E rengeteg k�t� k�z�l ma csak h�rom van haszn�latban. Luther k�t�ja, amely 1529-ben jelent meg, azt�n az 1563-ban megjelent Heidelbergi k�t�, �s az Emdeni k�t�, de a harmadik tulajdonk�ppen nem m�s, mint a Heidelbergi k�t� r�vid�tett kiad�sa. A Heidelbergi k�t� hat�sa oly rendk�v�li volt, hogy az ut�na megjelen� k�t�k �r�s�n�l, kezdett�l-fogva alapul vett�k. Ez a k�t� lett minden reform�tus egyh�z k�t�ja is �gyannyira, hogy a haszn�latban lev� k�l�nb�z� reform�tus konfirm�ci�i iskolai k�t�k is a Heidelbergi k�t� r�vid�tett tartalm�t foglalj�k magukban. A Heidelbergi k�t� a reform�tus kereszty�n hit magyar�zat�t adja.

Rem�lj�k, hogy a mi seg�ts�g�nkkel jobban megismerted Heidelberget �s tal�n egy kicsit meg�rtetted, Franky mi�rt szereti annyira ezt a v�rost :)

Forr�sok:
� � � � � � �