die welt bleibt still und perfekt.
morgencaf


A Nevada Tan 2007-ben robbant be a kztudatba Revolution c. slgerkkel. Els nagylemezk, a Niemand Hrt Dich megjelense utn nvvlts trtnt: 2008-ban felvettk a Panik nevet. Ugyanilyen nvvel jelentettk meg msodik albumukat 2009-ben. A bandt jelenleg Timo Sonnenschein s David Bonk alkotja. mehr?!
----------------------------------------
foldal - legfrissebb hrek
panik <3 - kedvenceink
mdia - sok letlts
msn ikonok - dsztsd msn-ed
panik-musik - picit az oldalrl
----------------------------------------
 official myspace twitter facebook 
   youtube kyte  c4 / sunshine dreams
----------------------------------------

----------------------------------------

Sztorikat rsz? Ms rajongkkal is meg szeretnd osztani a munkd? Akkor itt a nagy lehetsg! Kldd el neknk a sztoridat s feltesszk a Panik Musik-ra! Tbb infrt katt a kpre :)

 
perfekt

 
 

Vr: -
Meghvsra, de ha szp az oldalad, megprblhatod :D
16/20

 
unsere zeit

Panik
Mi ez?: 2. album
Megjelens: 09.09.25.
Kiad: Vertigo
Szmok: 14



The EP
Mi ez?: kislemez
Ki?: Linke
Megjelens: 10.05.19.
Kiad: EMI
Szmok: 6


Version
Mi ez?: album
Ki?: David
Megjelens: 10.09.15.
Kiad: ??
Szmok: 15


Carter
Mi ez?: nagylemez
Ki?: Franky
Megjelens: ??
Kiad: ??
Szmok: ??


At second Glance
Mi ez?: kisfilm
Ki?: Timo; David
Megjelens: 10.??.??
Hol?: Kyte
Kiad: Sunshine

 
jeder

Sean Faris  The Veronicas  Luca Pasqualino Pretty Little Liars Megan Fox Anna Kendrick Diane Kruger blog Gedeon Burkhard  David Villa US5 Marion Cotillard SWAC Design F1 Ladys  Keresztes Ildik  Jackson Rathbone Justin Bieber Anna Tschusiya Vampire Diaries Kimi Riknnen Grafika  Gabriela Spanic Quentin Tarantino Cascada Selena Gomez Kutyk 

Rengeteg hely, tuti, kikerlsz :) Jelentkezz a chatbe.

 
wollt nur wissen
Induls: 2007-06-13
 
wegweiser
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
hamburg

A zenekar tbbi tagja, azaz Juri s Jan hamburgi szletsek. m Timo is nagyon szeretheti a vrost, erre nincs jobb plda, mint a Hamburgos plja :)


Alap adatok
Hamburg (teljes nevn: Hamburg Szabad s Hanzavros, nmetl: Freie und Hansestadt Hamburg), Nmetorszg msodik legnagyobb vrosa, valamint egy nll tartomny. Lakossga 2008-ban kb. 1 770 291f volt, terlete 755,264km².








Vrosrszek
Hamburg 7 bezirkre oszthat.
>> Mitte (238.257 f)
>> Altona (246.936 f)
>> Eimsbttel (248.233 f)
>> Nord (283.246 f)
>> Wandsbek (408.032 f)
>> Bergedorf (118.789 f)
>> Harburg (200.134 f)
A vrosllamhoz tartozik mg hrom sziget, melyek 100 km-re tallhatak Hamburgtl, a Watt-tengerben : ScharhrnNigehrn s Neuwerk szigetek.

Testvrvrosok
>> Szentptervr  (Oroszorszg, 1957)
>> Marseille  (Franciaorszg, 1958)
>> Sanghaj (Kna, 1986)
>> Drezda (Nmetorszg , 1987)
>> Oszaka (Japn, 1989)
>> Len  (Nicaragua, 1989)
>> Prga  (Csehorszg, 1990)
>> Chicago  (USA, 1994)

Trtnelme
Kzpkor
810-ben Nagy Kroly templomot pttetett az Alster s a Bille kztti terleten. A Szent Pter templomtl dlre hamarosan felplt a szomszdos trzsek elleni vdekezsl szolgl, Hammaburg nev erdtmny is. 831-ben Jmbor Lajos megalaptotta a pspksget. A 983-ban kitrt felkelsek, illetve a vikingek tmadsai elpuszttottk az erdt, m a kialakul vros fejldst ez sem vetette vissza jelentsen. 1037-ben elkezddtt a Marienkirche ptse. A vros terlete is bvlt, egyre jabb vrfalak pltek a krnyken. A felvirgz vrosnak s a megindul polgrosodsnak egyltaln nem rltek a krnyk feudlis urai.1066-ban a krnyken l szlv trzsek szvetsge indtott tmadst a vros ellen. Az pleteket felgyjtottk, leromboltk a templomot s a lakossg nagy rszt lemszroltk. A pspk Brmba meneklt, ezzel Hamburg elvesztette egyhzi eljogait a mai szak-Nmetorszg terletn. A vrost meghdt Kruto 1090-ig uralta a vidket. 1164-ben a vrost uralni akar III. Adolf holsteini grf j erdt pttetett Hamburg mellett.  1214-ban a Hamburgtl szakra elterl rgit a dnok hdtottk meg, akik helytartt kldtek a vrosba. 1222-ben a vros alvetette magt a dnok felett gyzedelmes IV. Adolf grfnak. Szabad utat engedett a kereskedelemnek: kereskedelmi kamark s kereskedhzak jttek ltre, fejldtt a kzmvesipar s a srfzs. 1240-tl megerstettk a vros falait, ekkor pltek meg azok a falak s kapuk, amelyek a 19. szzad elejig a vros hatrait jelltk. Hamburg egyre kzelebb kerlt a Hanza-szvetsghez is. 1270-ben lpett letbe a polgri s bntetjogot lefektet Ordelbook (magyarul: Rendeletek knyve).1284-ben a telepls tde legett egy tzvszben. 1292-tl mkdik a trvnyeket hoz vrosi tancs. A Hanza-tagsgnak ksznheten Hamburg kiterjesztette hatalmt a vros krnykn. Felvsroltk az Alster foly vidkt s tbb falut az Elba mentn. 1350-ben a pestis 6000 ember hallt okozta a vrosban. A felvirgz kereskedelmet az egyre terjed kalzkods neheztette. 1400-ban a vros hajhadat indtott Klaus Strtebeckerkalzvezr legyzsre Helgoland szigetre, majd kt vvel ksbb Gdeke Michelst akasztottk fel a vrosban. Az szaki-tengeri kalzkornak 1525-ben alkonyult be vgleg, amikor elfogtk Klaus Kniphofot, az utols helgolandi kalzvezrt. 1497-ben megnylt Nmetorszg els nyilvnos knyvtra, 14 vvel ksbb az els hamburgi nyomda.

A vallshbork kora
A reformci klnbz ramlatai trtek be Hamburgba, mg vgl 1529-ben a vros evanglikus lett.  A spanyolok ltal Hollandibl elldztt reformtusok 1567-ben Altonban telepedtek le. 1600 krl rkeztek az els Spanyolorszgbl s Portuglibl elztt zsidk. Hamburg vtizedeken t a skandinv nagyhatalmak s a nmet birodalmi politika mezsgyjn prblta meg elkerlni a nagyobb vlsgokat. A harmincves hbor alatt Hamburg gazdasga hanyatlott. 1619-ben alaptottk a Hamburgi Bankot.

A 18. Szzad
Ebben a szzadban a vros a nyugodt fejlds tjt jrta. 1712-ben letbe lpett az n. els Alkotmny. 1716-ban Hamburg kereskedelmi szerzdst rt al Franciaorszggal. 1737-ben jtt ltre az els nmet szabadkmves pholy, a Loge d'Hambourg.1749-ben megalaptottk a tengerszeti fiskolt, majd 22 vvel ksbb a kereskedelmi fiskolt. 1675-ben a vros tehets polgrsga megalaptotta a napjainkig mkd Hazafias Egyesletet, amelynek clja a mvszek s tudsok tmogatsa. 1770-ben vezettk be az ltalnos adktelezettsget, az n. fejadt. A szzad vgre a vros llekszma tllpte a 100 000 ft.

jkor
A napleoni hbork idejn a vrost ersen sjtotta a britek blokdpolitikja. Kiktjnek jelentsge miatt 1806-ben a francik bevonultak Hamburgba s 8 ven t megszllva tartottk.  A megszlls idejn 130 ezer f lakott Hamburgban, ami 1860-ra 300 ezerre emelkedett. 1815-ben szabad vross nyilvntottk. j szellemi ramlatok jelentek meg Hamburgban s terjedtek szt a nmet nyelvterleten, mint a polgri demokrcia, nacionalizmus s a munksmozgalom. A vrost vezet nagypolgrsg elfogadta Bismarck s Poroszorszg vezet szerept a nmet egyestsben. A vrosllam Poroszorszg szvetsgese lett, br 1866-ban a Habsburg-porosz bke a vros semlegessgt rta el. 1867-ben Poroszorszg rsze lett. A egyesl Nmetorszgban Hamburg kulcsszerephez jutott: ipari kzpont s Brma mellett a gyarmatosts egyik kiindulpontja lett. A vros hatalmas tmegeket vonzott, egsz csaldok kltztek a hanzavrosba. Az 1867-es 300 000 fs npessg 1914-re 1 millira ntt. A vrosba raml embertmeget a kikti ptkezseken, hajgyrakban s a gomba mdra szaporod ipari zemekben foglalkoztattk. A rohamosan nvekv kikti forgalom szmra ekkor nyitottk meg a Wilhelmsburg szigeten plt j dokkokat. A rossz egszsggyi llapotok miatti kolera s a szocilis feszltsgek miatt idrl-idre kirobban erszakos sztrjkmozgalmak is ldozatokat kveteltek. Hamburg a nmet munksmozgalom egyik kzpontja lett. Hamburg kiktjben nem csak az ruforgalom volt jelents; rajta keresztl indult Amerikba az eurpai kivndorlk 10%-a, mintegy 5 milli ember. Ezt csak Brma forgalma tudta fellmlni. Az els vilghbor alatti brit tengeri blokd tnkretette a virgz kereskedelmet. Negyvenezer hamburgi halott maradt a hbor csataterein, mikzben a vrosban hnsg uralkodott. A hbor vgn a vros irnytst a szocildemokratk vezette katonai- s munkstancs vette t. 1919 tavaszn a szabad vlasztsokon a szocildemokratk gyztek, de a vrosban tovbbra is nyugtalansg honolt. 1919 nyarn diklzads, 1923 oktberben pedig kommunista hatalomtvteli ksrlet jtszdott le. A gazdasgi vilgvlsg idejn nvekedett meg a ncik npszersge.A z NSDAP hatalomtvtele utn a vros szentust feloszlattk, a polgrmestert pedig megfosztottk hivataltl. A kzigazgatsi tszervezs sorn Hamburg megrizte nllsgt. 1937-ben a vros terlett a krnyez kis teleplsek beolvasztsval megnveltk. A msodik vilghbor alatt a vros ipari ltestmnyei s kiktje miatt az angolszsz hatalmak lgihborjnak egyik f clpontja lett. Az 1943 augusztusban zajl terrorbombzsban (Gomorrha-hadmvelet) kb. 40 000-en meghaltak, mintegy 1 milli ember otthona semmislt meg. A vros pleteinek mindssze 20%-a maradt srtetlen. 1945. mjus 3-n brit csapatok harc nlkl megszlltk a vrost.

Hamburg 1945 utn
Hamburg 1945-ben romokban hevert. A bombzsok sorn csaknem teljesen megsemmislt a vrosi infrastruktra. A brit megszllsi znba kerlt hanzavrost a 1946. mjus 15-n tartott npszavazson elfogadott j alkotmny alapjn nll vrosllamm szerveztk. 1949-ben Hamburg az jonnan megalaktott NSZK nll tartomnya (s legnpesebb vrosa) lett. Az 50-es vek nmet gazdasgi csodja jjlesztette a vros ipart s kereskedelmi kiktjt. Ezekben az vekben Hamburg vlt Nmetorszg klkereskedelmnek els szm kzpontjv. A kereskedelem mellett a vros lett a nmet mdia egyik fellegvra. A lerombolt belvros helyt modern pletek foglaltk el, ekkor kszltek el a vros ltkpt a mai napig meghatroz toronyhzak. 1962-ben a hatalmas krokat okoz Hamburgi szkr 300 ember hallt okozta. A vrosrsz fellesztsre a szentus HafenCity nven reorganizcis projektet indtott tjra. A Hideghbor befejezdse a kikt jabb nvekedshez vezetett, mivel Hamburgon keresztl bonyoldik a tengerpart nlkli kzp-eurpaiorszgok tengeren tli kereskedelmnek jelents rsze.
 
Oktats
Hamburg Nmetorszg nll tartomnyaknt nllan dnthet a vros oktatsi struktrjnak kialaktsrl. Az oktatsi rendszer jelenleg ngyosztat. A legals oktatsi szint a „elemi szint” (Elementarstufe), amelybe a blcsdk, vodk s az iskolra felkszt intzmnyek (Vorschule) tartoznak s a magyarorszgi gyakorlathoz hasonlan nem ktelez rszei az oktatsi rendszernek. A gyermekek 6 ves korukban kerlnek az n. „els szint” iskola (Primarstufe) padjaiba, amely a magyar als tagozatnak felel meg. 10 ves korukban a dikok a „msodszintre” (Sekundarstufe) lpnek. A msodik szinten a felsoktatsban val rszvtelre jogost rettsgit ad nyolcosztlyos gimnziumok, a szakmunks, illetve szakkzpiskolai bizonytvnyokat ad szakiskolk vannak. A dikoknak 12 ves korukban mg vlaszthatnak az iskolatpusok kztt. A negyedik szinten tallhatak a hanzavros felsoktatsi intzmnyei. A vrosban 465 iskola tallhat. Ezek kztt 233 els szint iskola, 73 gimnzium, 66 szakkpz iskola s 14 llami tulajdon felsoktatsi intzmny tallhat. A vrosban krlbell 70 000 ember jr fiskolra vagy egyetemre. Az 1919-ben alaptott Hamburgi Egyetem (Universitt Hamburg; UHH) egyike a legnagyobb nmet egyetemeknek. Minden vben 39 000 hallgat ltogatja, akiknek nagy rsze Nmetorszg hatrain tlrl rkezett. A vros msodik legnagyobb egyeteme a Harburg vrosrszben mkd, 4700 hallgatt oktat Hamburgi Mszaki Egyetem (Technische Universitt Hamburg-Harburg). Itt tallhatjuk a Bundeswehr szak-nmetorszgi egyetemt (Helmuth-Schmidt Universitt), illetve a vezrkari tiszteket oktat Ftiszti Akadmit (Fhrungsakademie der Bundeswehr). A fiskolk kztt a 12 000 hallgatt kpz Hamburgi Alkalmazott Tudomnyok Fiskolja a legnagyobb. 6000 hallgatjval az orszg egyik legnagyobb magnintzmnye a Hamburgi Tvfiskola (HFH Hamburger Fern-Hochschule).

Kikt
Hamburg Nmetorszg legjelentsebb hanzavrosa a 14. szzad ta. 
A vrosi kikt ma Nmetorszg legnagyobb tengeri kapuja. ruforgalmt tekintve Rotterdam sAntwerpen utn Eurpa harmadik, mg a gyorsan nvekv kontnerforgalmat tekintve msodik legnagyobb kiktje. A kontnerforgalmat tovbb bvtik, Hamburgban mkdik a vilg legmodernebb, teljesen automatizlt kontnerkiktje, a 2003-ban megnylt Altenwerder Terminl. 2007-ben 140 milli tonna rut rakodtak t a vros rakpartjain. A kikt 68 000 embernek ad munkt, a krnyez terleteken 154 000 lls fgg a kiktgazdasgtl.


Ltnivalk
>> Cap San Diego – mzeumhaj
>> Herbertstrae – Hamburg vrslmps utcja
>> Khlbrandbrcke – a Khlbrand fltt 53 mteres magassgban tvel hd
>> Rathaus - Eurpa egyik legnagyobb vroshzja
>> Reeperbahn – a vros jszakai letnek futcja
>> Szent Mihly-templom – az evanglikus egyhz 132 mter magas hamburgi ftemploma
>> Miniatur Wunderland
>> Museum fr Hamburgische Geschichte – Trtneti mzeum

Fesztivlok,vsrok,rendezvnyek
Az Altonai Halpiacot a mai napig minden vasrnap reggel 5 s 10 ra kztt tartjk meg a Landungsbrcken s a Halvsrcsarnok krnykn. A vsron eredetileg csak halat rultak, de a knlat folyamatosan bvlt.
Egsz Nmetorszgban kedveltek a mutatvnyosokkal, krhintkkal s lacikonyhkkal csbt szabadtri npnneplyek, melynek hamburgi vltozata az vente hromszor megrendezett Dmpiac. A 14. szzadban mg csak novemberben tartottk a dm krl rendezett vsrt. A rendezvny egyre nvekedett, majd a szzadforduln St. Pauli vrosrszben tallta meg mai helyt. A msodik vilghbor utn a novemberi esemnyt egy tavaszi s egy nyr kzepi vsrral egsztettk ki.
1189. mjus 7-n Barbarossa Frigyes a hamburgi szabasglevlben rgztette, hogy vmmentessget adomnyoz a vrosba tart hajknak Hamburg s az szaki-tenger kztt, ezzel tengeri kikt alaptst engedlyezte az Elba partjn. 1889 ta minden v mjusban rendezik meg az esemnyre emlkez fesztivlt a kikt-szletsnapot. Az elmaradhatatlan piac mellett kulturlis s sportesemnyek zajlanak, s felvonulnak az Elbn a vros haji is.

Hamburgi nyelv
Moin! - gy dvzlik egymst Hamburg s krnyknek laki reggelente s kora dleltt. A Moin sz a frz nyelvbl kerlt t a nmetbe. Eredeti jelentse "szp dolog", teht az egymst gy dvzlk szp napot kvnnak egymsnak. A Moin! ksznst Moin, Moin! vlasszal illik viszonozni.
Teljesen hamburgi eredet egy msik vrosi ksznts. Az dvzls Johann Wilhelm Bentz vzhordtl szrmazik, akit Hummel, Hummel! felkiltssal dvzltek a 18. szzadban a vroslakk. (A Hummel nmet sz dongt jelent; ez volt a vzhord gnyneve.) A kszntsre Mors, mors!-szal vlaszol Bentz a vrosnak oly' jellegzetes alakja volt, hogy ksznse halla utn is megmaradt a vrosban s a kzbeszd rsze napjainkig.
Valamint van egy bajor sz, a Sauprei, amirl azt hallottam, hogy Hamburgban s krnykn nem ajnlatos hasznlni. Bajororszgban az idegeneket illetik ezzel a szval, szakon viszont srts lehet.

Hamburgi konyha
A hanzavros konyhai tradcii fknt az Elbbl s az szaki-tengerbl fogott klnfle halakra, illetve a krnyken termesztett zldsgekre plnek. Jelents hatssal voltak a hamburgi hziasszonyokra a kiktbe nagy mennyisgben behozott fszerek, trpusi s szubtrpusi gymlcsk.
A haltelek kztt a slt lepnyhal finkenwerderi mdra rvend nagy npszersgnek. A lepnyhalat egy szelet szalonnval, hagymval s a tengerbl fogott garnlkkkal, fszerekkel tltik meg, majd serpenyben szalonnaszeletek trsasgban nagy hmrskleten kistik. Kretknt zldsgsaltt szolglnak fel mell.
Elkpzelhetetlen a hamburgi csald karcsonyi vacsorja ponty nlkl.  A ponty felszeletelve s slt krumplival tnik fel az nnepi asztalokon.
A vrosban nyridben utcai standokon ruljk a folyambl kifogott, majd ropogsra megsttt apr halakat.
Az egyik jellemz egytltel a Krpt-medencei emberek szmra igencsak furcsnak tn szalonns krts bab. Elksztshez a szalonnt megfzzk, majd a forr vzhez feldarabolt zldbabot adunk. A krtket hmozatlanul, kt evkanl liszt trsasgban adjuk hozz a forrsban lv leveshez. Ftt krumplival s hideg srrel tlaljuk.
Hamburg nemzeti itala ktsgkvl a sr. Hamburgi tallmny, hogy a srfzshezkomlt adtak. A komlval ksztett sr receptje sokig llamtitoknak szmtott s idegeneknek trtn kiszolgltatsrt hallbntets jrt. Ma a vros legjelentsebb srfzdje az Eurpa-szerte ismert Holsten mrkt elllt Holsten Brauerei.

Sport
Hamburg nevrl (szerintem) a legtbb embernek a foci jut eszbe, hiszen ez a vros kt Bundesliga I-ben szerepl csapatot is ad. A Hamburger SV-t s az FC St. Pauli-t. A Hamburger SV a vros fbb csapata, melyet 1919-ben alaptottak. Stadionjban tartottk a 2006-os vb tbb meccst is. Jelenleg a Bundesliga 9. helyn ll. Ha mr sport, akkor nem feledkezhetnk meg az egyik legjobb sportrl, a kzilabdrl sem. Hamburg csapata a HSV Hamburg (Handballsportverein Hamburg), egy frfi kzilabda egyeslet. Igen fiatal klub, 1999-ben alaptottk. Jelenleg a Bundesliga els helyn ll. A kzilabda bajnokok ligjban a mostani csoportjban a harmadik. (megj.: az MKB Veszprm az els :)

A vros szlttei
Hamburg hatalmas vros, ebbl addan rengeteg hres szlttje van. Tbbsgk futballista, mint pl. a nmet foci egyik legfontosabb embere, Franz Beckenbauer. De rengeteg vlogatott jtkos is innen szrmazik, pl.: Andreas Brehme, Stefan Effenberg. Itt szletett Heinrich Hertz, akinek nevbl szrmazik a frekvencia mrtkegysge, vagy Johannes Brahms zeneszerz. Vgl, de nem utols sorban itt szletett Angela Merkel is, Nmetorszg jelenlegi, s els ni kancellrja.
 
Forrsok:

 

 

                                                         

 

 

 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.