A zenekar t�bbi tagja, azaz Juri �s Jan hamburgi sz�let�s�ek. �m Timo is nagyon szeretheti a v�rost, erre nincs jobb p�lda, mint a Hamburgos p�l�ja :)


Alap adatok
Hamburg (teljes nev�n: Hamburg Szabad �s Hanzav�ros, n�met�l: Freie und Hansestadt Hamburg), N�metorsz�g m�sodik legnagyobb v�rosa, valamint egy �n�ll� tartom�ny. Lakoss�ga 2008-ban kb. 1 770 291f� volt, ter�lete 755,264km².








V�rosr�szek
Hamburg 7 bezirkre oszthat�.
>> Mitte (238.257 f�)
>> Altona (246.936 f�)
>> Eimsb�ttel (248.233 f�)
>> Nord (283.246 f�)
>> Wandsbek (408.032 f�)
>> Bergedorf (118.789 f�)
>> Harburg (200.134 f�)
A v�ros�llamhoz tartozik m�g h�rom sziget, melyek 100 km-re tal�lhat�ak Hamburgt�l, a Watt-tengerben : Scharh�rn, Nigeh�rn �s Neuwerk szigetek.

Testv�rv�rosok
>> Szentp�terv�r  (Oroszorsz�g, 1957)
>> Marseille  (Franciaorsz�g, 1958)
>> Sanghaj (K�na, 1986)
>> Drezda (N�metorsz�g , 1987)
>> Oszaka (Jap�n, 1989)
>> Le�n  (Nicaragua, 1989)
>> Pr�ga  (Csehorsz�g, 1990)
>> Chicago  (USA, 1994)

T�rt�nelme
K�z�pkor
810-ben Nagy K�roly templomot �p�ttetett az Alster �s a Bille k�z�tti ter�leten. A Szent P�ter templomt�l d�lre hamarosan fel�p�lt a szomsz�dos t�rzsek elleni v�dekez�s�l szolg�l�, Hammaburg nev� er�d�tm�ny is. 831-ben J�mbor Lajos megalap�totta a p�sp�ks�get. A 983-ban kit�rt felkel�sek, illetve a vikingek t�mad�sai elpuszt�tott�k az er�d�t, �m a kialakul� v�ros fejl�d�s�t ez sem vetette vissza jelent�sen. 1037-ben elkezd�d�tt a Marienkirche �p�t�se. A v�ros ter�lete is b�v�lt, egyre �jabb v�rfalak �p�ltek a k�rny�ken. A felvir�gz� v�rosnak �s a megindul� polg�rosod�snak egy�ltal�n nem �r�ltek a k�rny�k feud�lis urai.1066-ban a k�rny�ken �l� szl�v t�rzsek sz�vets�ge ind�tott t�mad�st a v�ros ellen. Az �p�leteket felgy�jtott�k, lerombolt�k a templomot �s a lakoss�g nagy r�sz�t lem�sz�rolt�k. A p�sp�k Br�m�ba menek�lt, ezzel Hamburg elvesz�tette egyh�zi el�jogait a mai �szak-N�metorsz�g ter�let�n. A v�rost megh�d�t� Kruto 1090-ig uralta a vid�ket. 1164-ben a v�rost uralni akar� III. Adolf holsteini gr�f �j er�d�t �p�ttetett Hamburg mellett.  1214-ban a Hamburgt�l �szakra elter�l� r�gi�t a d�nok h�d�tott�k meg, akik helytart�t k�ldtek a v�rosba. 1222-ben a v�ros al�vetette mag�t a d�nok felett gy�zedelmes IV. Adolf gr�fnak. Szabad utat engedett a kereskedelemnek: kereskedelmi kamar�k �s keresked�h�zak j�ttek l�tre, fejl�d�tt a k�zm�vesipar �s a s�rf�z�s. 1240-t�l meger�s�tett�k a v�ros falait, ekkor �p�ltek meg azok a falak �s kapuk, amelyek a 19. sz�zad elej�ig a v�ros hat�rait jel�lt�k. Hamburg egyre k�zelebb ker�lt a Hanza-sz�vets�ghez is. 1270-ben l�pett �letbe a polg�ri �s b�ntet�jogot lefektet� Ordelbook (magyarul: Rendeletek k�nyve).1284-ben a telep�l�s �t�de le�gett egy t�zv�szben. 1292-t�l m�k�dik a t�rv�nyeket hoz� v�rosi tan�cs. A Hanza-tags�gnak k�sz�nhet�en Hamburg kiterjesztette hatalm�t a v�ros k�rny�k�n. Felv�s�rolt�k az Alster foly� vid�k�t �s t�bb falut az Elba ment�n. 1350-ben a pestis 6000 ember hal�l�t okozta a v�rosban. A felvir�gz� kereskedelmet az egyre terjed� kal�zkod�s nehez�tette. 1400-ban a v�ros haj�hadat ind�tott Klaus St�rtebeckerkal�zvez�r legy�z�s�re Helgoland sziget�re, majd k�t �vvel k�s�bb G�deke Michelst akasztott�k fel a v�rosban. Az �szaki-tengeri kal�zkornak 1525-ben alkonyult be v�gleg, amikor elfogt�k Klaus Kniphofot, az utols� helgolandi kal�zvez�rt. 1497-ben megny�lt N�metorsz�g els� nyilv�nos k�nyvt�ra, 14 �vvel k�s�bb az els� hamburgi nyomda.

A vall�sh�bor�k kora
A reform�ci� k�l�nb�z� �ramlatai t�rtek be Hamburgba, m�g v�g�l 1529-ben a v�ros evang�likus lett.  A spanyolok �ltal Hollandi�b�l el�ld�z�tt reform�tusok 1567-ben Alton�ban telepedtek le. 1600 k�r�l �rkeztek az els� Spanyolorsz�gb�l �s Portug�li�b�l el�z�tt zsid�k. Hamburg �vtizedeken �t a skandin�v nagyhatalmak �s a n�met birodalmi politika mezsgy�j�n pr�b�lta meg elker�lni a nagyobb v�ls�gokat. A harminc�ves h�bor� alatt Hamburg gazdas�ga hanyatlott. 1619-ben alap�tott�k a Hamburgi Bankot.

A 18. Sz�zad
Ebben a sz�zadban a v�ros a nyugodt fejl�d�s �tj�t j�rta. 1712-ben �letbe l�pett az �n. els� Alkotm�ny. 1716-ban Hamburg kereskedelmi szerz�d�st �rt al� Franciaorsz�ggal. 1737-ben j�tt l�tre az els� n�met szabadk�m�ves p�holy, a Loge d'Hambourg.1749-ben megalap�tott�k a tenger�szeti f�iskol�t, majd 22 �vvel k�s�bb a kereskedelmi f�iskol�t. 1675-ben a v�ros tehet�s polg�rs�ga megalap�totta a napjainkig m�k�d� Hazafias Egyes�letet, amelynek c�lja a m�v�szek �s tud�sok t�mogat�sa. 1770-ben vezett�k be az �ltal�nos ad�k�telezetts�get, az �n. fejad�t. A sz�zad v�g�re a v�ros l�leksz�ma t�ll�pte a 100 000 f�t.

�jkor
A nap�leoni h�bor�k idej�n a v�rost er�sen s�jtotta a britek blok�dpolitik�ja. Kik�t�j�nek jelent�s�ge miatt 1806-ben a franci�k bevonultak Hamburgba �s 8 �ven �t megsz�llva tartott�k.  A megsz�ll�s idej�n 130 ezer f� lakott Hamburgban, ami 1860-ra 300 ezerre emelkedett. 1815-ben szabad v�ross� nyilv�n�tott�k. �j szellemi �ramlatok jelentek meg Hamburgban �s terjedtek sz�t a n�met nyelvter�leten, mint a polg�ri demokr�cia, nacionalizmus �s a munk�smozgalom. A v�rost vezet� nagypolg�rs�g elfogadta Bismarck �s Poroszorsz�g vezet� szerep�t a n�met egyes�t�sben. A v�ros�llam Poroszorsz�g sz�vets�gese lett, b�r 1866-ban a Habsburg-porosz b�ke a v�ros semlegess�g�t �rta el�. 1867-ben Poroszorsz�g r�sze lett. A egyes�l� N�metorsz�gban Hamburg kulcsszerephez jutott: ipari k�zpont �s Br�ma mellett a gyarmatos�t�s egyik kiindul�pontja lett. A v�ros hatalmas t�megeket vonzott, eg�sz csal�dok k�lt�ztek a hanzav�rosba. Az 1867-es 300 000 f�s n�pess�g 1914-re 1 milli�ra n�tt. A v�rosba �raml� embert�meget a kik�t�i �p�tkez�seken, haj�gy�rakban �s a gomba m�dra szaporod� ipari �zemekben foglalkoztatt�k. A rohamosan n�vekv� kik�t�i forgalom sz�m�ra ekkor nyitott�k meg a Wilhelmsburg szigeten �p�lt �j dokkokat. A rossz eg�szs�g�gyi �llapotok miatti kolera �s a szoci�lis fesz�lts�gek miatt id�r�l-id�re kirobban� er�szakos sztr�jkmozgalmak is �ldozatokat k�veteltek. Hamburg a n�met munk�smozgalom egyik k�zpontja lett. Hamburg kik�t�j�ben nem csak az �ruforgalom volt jelent�s; rajta kereszt�l indult Amerik�ba az eur�pai kiv�ndorl�k 10%-a, mintegy 5 milli� ember. Ezt csak Br�ma forgalma tudta fel�lm�lni. Az els� vil�gh�bor� alatti brit tengeri blok�d t�nkretette a vir�gz� kereskedelmet. Negyvenezer hamburgi halott maradt a h�bor� csataterein, mik�zben a v�rosban �h�ns�g uralkodott. A h�bor� v�g�n a v�ros ir�ny�t�s�t a szoci�ldemokrat�k vezette katonai- �s munk�stan�cs vette �t. 1919 tavasz�n a szabad v�laszt�sokon a szoci�ldemokrat�k gy�ztek, de a v�rosban tov�bbra is nyugtalans�g honolt. 1919 nyar�n di�kl�zad�s, 1923 okt�ber�ben pedig kommunista hatalom�tv�teli k�s�rlet j�tsz�dott le. A gazdas�gi vil�gv�ls�g idej�n n�vekedett meg a n�cik n�pszer�s�ge.A z NSDAP hatalom�tv�tele ut�n a v�ros szen�tus�t feloszlatt�k, a polg�rmestert pedig megfosztott�k hivatal�t�l. A k�zigazgat�si �tszervez�s sor�n Hamburg meg�rizte �n�ll�s�g�t. 1937-ben a v�ros ter�let�t a k�rnyez� kis telep�l�sek beolvaszt�s�val megn�velt�k. A m�sodik vil�gh�bor� alatt a v�ros ipari l�tes�tm�nyei �s kik�t�je miatt az angolsz�sz hatalmak l�gih�bor�j�nak egyik f� c�lpontja lett. Az 1943 augusztus�ban zajl� terrorbomb�z�sban (Gomorrha-hadm�velet) kb. 40 000-en meghaltak, mintegy 1 milli� ember otthona semmis�lt meg. A v�ros �p�leteinek mind�ssze 20%-a maradt s�rtetlen. 1945. m�jus 3-�n brit csapatok harc n�lk�l megsz�llt�k a v�rost.

Hamburg 1945 ut�n
Hamburg 1945-ben romokban hevert. A bomb�z�sok sor�n csaknem teljesen megsemmis�lt a v�rosi infrastrukt�ra. A brit megsz�ll�si z�n�ba ker�lt hanzav�rost a 1946. m�jus 15-�n tartott n�pszavaz�son elfogadott �j alkotm�ny alapj�n �n�ll� v�ros�llamm� szervezt�k. 1949-ben Hamburg az �jonnan megalak�tott NSZK �n�ll� tartom�nya (�s legn�pesebb v�rosa) lett. Az 50-es �vek n�met gazdas�gi csod�ja �jj��lesztette a v�ros ipar�t �s kereskedelmi kik�t�j�t. Ezekben az �vekben Hamburg v�lt N�metorsz�g k�lkereskedelm�nek els� sz�m� k�zpontj�v�. A kereskedelem mellett a v�ros lett a n�met m�dia egyik fellegv�ra. A lerombolt belv�ros hely�t modern �p�letek foglalt�k el, ekkor k�sz�ltek el a v�ros l�tk�p�t a mai napig meghat�roz� toronyh�zak. 1962-ben a hatalmas k�rokat okoz� Hamburgi sz�k��r 300 ember hal�l�t okozta. A v�rosr�sz fel�leszt�s�re a szen�tus HafenCity n�ven reorganiz�ci�s projektet ind�tott �tj�ra. A Hidegh�bor� befejez�d�se a kik�t� �jabb n�veked�s�hez vezetett, mivel Hamburgon kereszt�l bonyol�dik a tengerpart n�lk�li k�z�p-eur�paiorsz�gok tengeren t�li kereskedelm�nek jelent�s r�sze.
 
Oktat�s
Hamburg N�metorsz�g �n�ll� tartom�nyak�nt �n�ll�an d�nthet a v�ros oktat�si strukt�r�j�nak kialak�t�s�r�l. Az oktat�si rendszer jelenleg n�gyosztat�. A legals� oktat�si szint a „elemi szint” (Elementarstufe), amelybe a b�lcs�d�k, �vod�k �s az iskol�ra felk�sz�t� int�zm�nyek (Vorschule) tartoznak �s a magyarorsz�gi gyakorlathoz hasonl�an nem k�telez� r�szei az oktat�si rendszernek. A gyermekek 6 �ves korukban ker�lnek az �n. „els� szint�” iskola (Primarstufe) padjaiba, amely a magyar als� tagozatnak felel meg. 10 �ves korukban a di�kok a „m�sodszintre” (Sekundarstufe) l�pnek. A m�sodik szinten a fels�oktat�sban val� r�szv�telre jogos�t� �retts�git ad� nyolcoszt�lyos gimn�ziumok, a szakmunk�s, illetve szakk�z�piskolai bizony�tv�nyokat ad� szakiskol�k vannak. A di�koknak 12 �ves korukban m�g v�laszthatnak az iskolat�pusok k�z�tt. A negyedik szinten tal�lhat�ak a hanzav�ros fels�oktat�si int�zm�nyei. A v�rosban 465 iskola tal�lhat�. Ezek k�z�tt 233 els� szint� iskola, 73 gimn�zium, 66 szakk�pz� iskola �s 14 �llami tulajdon� fels�oktat�si int�zm�ny tal�lhat�. A v�rosban k�r�lbel�l 70 000 ember j�r f�iskol�ra vagy egyetemre. Az 1919-ben alap�tott Hamburgi Egyetem (Universit�t Hamburg; UHH) egyike a legnagyobb n�met egyetemeknek. Minden �vben 39 000 hallgat� l�togatja, akiknek nagy r�sze N�metorsz�g hat�rain t�lr�l �rkezett. A v�ros m�sodik legnagyobb egyeteme a Harburg v�rosr�szben m�k�d�, 4700 hallgat�t oktat� Hamburgi M�szaki Egyetem (Technische Universit�t Hamburg-Harburg). Itt tal�lhatjuk a Bundeswehr �szak-n�metorsz�gi egyetem�t (Helmuth-Schmidt Universit�t), illetve a vez�rkari tiszteket oktat� F�tiszti Akad�mi�t (F�hrungsakademie der Bundeswehr). A f�iskol�k k�z�tt a 12 000 hallgat�t k�pz� Hamburgi Alkalmazott Tudom�nyok F�iskol�ja a legnagyobb. 6000 hallgat�j�val az orsz�g egyik legnagyobb mag�nint�zm�nye a Hamburgi T�vf�iskola (HFH Hamburger Fern-Hochschule).

Kik�t�
Hamburg N�metorsz�g legjelent�sebb hanzav�rosa a 14. sz�zad �ta.  A v�rosi kik�t� ma N�metorsz�g legnagyobb tengeri kapuja. �ruforgalm�t tekintve Rotterdam �sAntwerpen ut�n Eur�pa harmadik, m�g a gyorsan n�vekv� kont�nerforgalmat tekintve m�sodik legnagyobb kik�t�je. A kont�nerforgalmat tov�bb b�v�tik, Hamburgban m�k�dik a vil�g legmodernebb, teljesen automatiz�lt kont�nerkik�t�je, a 2003-ban megny�lt Altenwerder Termin�l. 2007-ben 140 milli� tonna �rut rakodtak �t a v�ros rakpartjain. A kik�t� 68 000 embernek ad munk�t, a k�rnyez� ter�leteken 154 000 �ll�s f�gg a kik�t�gazdas�gt�l.


L�tnival�k
>> Cap San Diego – m�zeumhaj�
>> Herbertstra�e – Hamburg v�r�sl�mp�s utc�ja
>> K�hlbrandbr�cke – a K�hlbrand f�l�tt 53 m�teres magass�gban �t�vel� h�d
>> Rathaus - Eur�pa egyik legnagyobb v�rosh�z�ja
>> Reeperbahn – a v�ros �jszakai �let�nek f�utc�ja
>> Szent Mih�ly-templom – az evang�likus egyh�z 132 m�ter magas hamburgi f�temploma
>> Miniatur Wunderland
>> Museum f�r Hamburgische Geschichte – T�rt�neti m�zeum

Fesztiv�lok,v�s�rok,rendezv�nyek
Az Altonai Halpiacot a mai napig minden vas�rnap reggel 5 �s 10 �ra k�z�tt tartj�k meg a Landungsbr�cken �s a Halv�s�rcsarnok k�rny�k�n. A v�s�ron eredetileg csak halat �rultak, de a k�n�lat folyamatosan b�v�lt.
Eg�sz N�metorsz�gban kedveltek a mutatv�nyosokkal, k�rhint�kkal �s lacikonyh�kkal cs�b�t� szabadt�ri n�p�nnep�lyek, melynek hamburgi v�ltozata az �vente h�romszor megrendezett D�mpiac. A 14. sz�zadban m�g csak novemberben tartott�k a d�m k�r�l rendezett v�s�rt. A rendezv�ny egyre n�vekedett, majd a sz�zadfordul�n St. Pauli v�rosr�szben tal�lta meg mai hely�t. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a novemberi esem�nyt egy tavaszi �s egy ny�r k�zepi v�s�rral eg�sz�tett�k ki.
1189. m�jus 7-�n Barbarossa Frigyes a hamburgi szabas�glev�lben r�gz�tette, hogy v�mmentess�get adom�nyoz a v�rosba tart� haj�knak Hamburg �s az �szaki-tenger k�z�tt, ezzel tengeri kik�t� alap�t�s�t enged�lyezte az Elba partj�n. 1889 �ta minden �v m�jus�ban rendezik meg az esem�nyre eml�kez� fesztiv�lt a kik�t�-sz�let�snapot. Az elmaradhatatlan piac mellett kultur�lis �s sportesem�nyek zajlanak, �s felvonulnak az Elb�n a v�ros haj�i is.

Hamburgi nyelv
Moin! - �gy �dv�zlik egym�st Hamburg �s k�rny�k�nek lak�i reggelente �s kora d�lel�tt. A Moin sz� a fr�z nyelvb�l ker�lt �t a n�metbe. Eredeti jelent�se "sz�p dolog", teh�t az egym�st �gy �dv�zl�k sz�p napot k�v�nnak egym�snak. A Moin! k�sz�n�st Moin, Moin! v�lasszal illik viszonozni.
Teljesen hamburgi eredet� egy m�sik v�rosi k�sz�nt�s. Az �dv�zl�s Johann Wilhelm Bentz v�zhord�t�l sz�rmazik, akit Hummel, Hummel! felki�lt�ssal �dv�z�ltek a 18. sz�zadban a v�roslak�k. (A Hummel n�met sz� dong�t jelent; ez volt a v�zhord� g�nyneve.) A k�sz�nt�sre Mors, mors!-szal v�laszol� Bentz a v�rosnak oly' jellegzetes alakja volt, hogy k�sz�n�se hal�la ut�n is megmaradt a v�rosban �s a k�zbesz�d r�sze napjainkig.
Valamint van egy bajor sz�, a Sauprei�, amir�l azt hallottam, hogy Hamburgban �s k�rny�k�n nem aj�nlatos haszn�lni. Bajororsz�gban az idegeneket illetik ezzel a sz�val, �szakon viszont s�rt�s lehet.

Hamburgi konyha
A hanzav�ros konyhai trad�ci�i f�k�nt az Elb�b�l �s az �szaki-tengerb�l fogott k�l�nf�le halakra, illetve a k�rny�ken termesztett z�lds�gekre �p�lnek. Jelent�s hat�ssal voltak a hamburgi h�ziasszonyokra a kik�t�be nagy mennyis�gben behozott f�szerek, tr�pusi �s szubtr�pusi gy�m�lcs�k.
A hal�telek k�z�tt a s�lt lep�nyhal finkenwerderi m�dra �rvend nagy n�pszer�s�gnek. A lep�nyhalat egy szelet szalonn�val, hagym�val �s a tengerb�l fogott garn�l�kkkal, f�szerekkel t�ltik meg, majd serpeny�ben szalonnaszeletek t�rsas�g�ban nagy h�m�rs�kleten kis�tik. K�retk�nt z�lds�gsal�t�t szolg�lnak fel mell�.
Elk�pzelhetetlen a hamburgi csal�d kar�csonyi vacsor�ja ponty n�lk�l.  A ponty felszeletelve �s s�lt krumplival t�nik fel az �nnepi asztalokon.
A v�rosban ny�rid�ben utcai standokon �rulj�k a folyamb�l kifogott, majd ropog�sra megs�t�tt apr� halakat.
Az egyik jellemz� egyt�l�tel a K�rp�t-medencei emberek sz�m�ra igencsak furcs�nak t�n� szalonn�s k�rt�s bab. Elk�sz�t�s�hez a szalonn�t megf�zz�k, majd a forr� v�zhez feldarabolt z�ldbabot adunk. A k�rt�ket h�mozatlanul, k�t ev�kan�l liszt t�rsas�g�ban adjuk hozz� a forr�sban l�v� leveshez. F�tt krumplival �s hideg s�rrel t�laljuk.
Hamburg nemzeti itala k�ts�gk�v�l a s�r. Hamburgi tal�lm�ny, hogy a s�rf�z�shezkoml�t adtak. A koml�val k�sz�tett s�r receptje sok�ig �llamtitoknak sz�m�tott �s idegeneknek t�rt�n� kiszolg�ltat�s��rt hal�lb�ntet�s j�rt. Ma a v�ros legjelent�sebb s�rf�zd�je az Eur�pa-szerte ismert Holsten m�rk�t el��ll�t� Holsten Brauerei.

Sport
Hamburg nev�r�l (szerintem) a legt�bb embernek a foci jut esz�be, hiszen ez a v�ros k�t Bundesliga I-ben szerepl� csapatot is ad. A Hamburger SV-t �s az FC St. Pauli-t. A Hamburger SV a v�ros f�bb csapata, melyet 1919-ben alap�tottak. Stadionj�ban tartott�k a 2006-os vb t�bb meccs�t is. Jelenleg a Bundesliga 9. hely�n �ll. Ha m�r sport, akkor nem feledkezhet�nk meg az egyik legjobb sportr�l, a k�zilabd�r�l sem. Hamburg csapata a HSV Hamburg (Handballsportverein Hamburg), egy f�rfi k�zilabda egyes�let. Igen fiatal klub, 1999-ben alap�tott�k. Jelenleg a Bundesliga els� hely�n �ll. A k�zilabda bajnokok lig�j�ban a mostani csoportj�ban a harmadik. (megj.: az MKB Veszpr�m az els� :)

A v�ros sz�l�ttei
Hamburg hatalmas v�ros, ebb�l ad�d�an rengeteg h�res sz�l�ttje van. T�bbs�g�k futballista, mint pl. a n�met foci egyik legfontosabb embere, Franz Beckenbauer. De rengeteg v�logatott j�t�kos is innen sz�rmazik, pl.: Andreas Brehme, Stefan Effenberg. Itt sz�letett Heinrich Hertz, akinek nev�b�l sz�rmazik a frekvencia m�rt�kegys�ge, vagy Johannes Brahms zeneszerz�. V�g�l, de nem utols� sorban itt sz�letett Angela Merkel is, N�metorsz�g jelenlegi, �s els� n�i kancell�rja.
 
Forr�sok: � �