A zenekar többi tagja, azaz Juri és Jan hamburgi születésűek. Ám Timo is nagyon szeretheti a várost, erre nincs jobb példa, mint a Hamburgos pólója :)


Alap adatok
Hamburg (teljes nevén: Hamburg Szabad és Hanzaváros, németül: Freie und Hansestadt Hamburg), Németország második legnagyobb városa, valamint egy önálló tartomány. Lakossága 2008-ban kb. 1 770 291fő volt, területe 755,264km².








Városrészek
Hamburg 7 bezirkre osztható.
>> Mitte (238.257 fő)
>> Altona (246.936 fő)
>> Eimsbüttel (248.233 fő)
>> Nord (283.246 fő)
>> Wandsbek (408.032 fő)
>> Bergedorf (118.789 fő)
>> Harburg (200.134 fő)
A városállamhoz tartozik még három sziget, melyek 100 km-re találhatóak Hamburgtól, a Watt-tengerben : Scharhörn, Nigehörn és Neuwerk szigetek.

Testvérvárosok
>> Szentpétervár  (Oroszország, 1957)
>> Marseille  (Franciaország, 1958)
>> Sanghaj (Kína, 1986)
>> Drezda (Németország , 1987)
>> Oszaka (Japán, 1989)
>> León  (Nicaragua, 1989)
>> Prága  (Csehország, 1990)
>> Chicago  (USA, 1994)

Történelme
Középkor
810-ben Nagy Károly templomot építtetett az Alster és a Bille közötti területen. A Szent Péter templomtól délre hamarosan felépült a szomszédos törzsek elleni védekezésül szolgáló, Hammaburg nevű erődítmény is. 831-ben Jámbor Lajos megalapította a püspökséget. A 983-ban kitört felkelések, illetve a vikingek támadásai elpusztították az erődöt, ám a kialakuló város fejlődését ez sem vetette vissza jelentősen. 1037-ben elkezdődött a Marienkirche építése. A város területe is bővült, egyre újabb várfalak épültek a környéken. A felvirágzó városnak és a meginduló polgárosodásnak egyáltalán nem örültek a környék feudális urai.1066-ban a környéken élő szláv törzsek szövetsége indított támadást a város ellen. Az épületeket felgyújtották, lerombolták a templomot és a lakosság nagy részét lemészárolták. A püspök Brémába menekült, ezzel Hamburg elveszítette egyházi előjogait a mai Észak-Németország területén. A várost meghódító Kruto 1090-ig uralta a vidéket. 1164-ben a várost uralni akaró III. Adolf holsteini gróf új erődöt építtetett Hamburg mellett.  1214-ban a Hamburgtól északra elterülő régiót a dánok hódították meg, akik helytartót küldtek a városba. 1222-ben a város alávetette magát a dánok felett győzedelmes IV. Adolf grófnak. Szabad utat engedett a kereskedelemnek: kereskedelmi kamarák és kereskedőházak jöttek létre, fejlődött a kézművesipar és a sörfőzés. 1240-től megerősítették a város falait, ekkor épültek meg azok a falak és kapuk, amelyek a 19. század elejéig a város határait jelölték. Hamburg egyre közelebb került a Hanza-szövetséghez is. 1270-ben lépett életbe a polgári és büntetőjogot lefektető Ordelbook (magyarul: Rendeletek könyve).1284-ben a település ötöde leégett egy tűzvészben. 1292-től működik a törvényeket hozó városi tanács. A Hanza-tagságnak köszönhetően Hamburg kiterjesztette hatalmát a város környékén. Felvásárolták az Alster folyó vidékét és több falut az Elba mentén. 1350-ben a pestis 6000 ember halálát okozta a városban. A felvirágzó kereskedelmet az egyre terjedő kalózkodás nehezítette. 1400-ban a város hajóhadat indított Klaus Störtebeckerkalózvezér legyőzésére Helgoland szigetére, majd két évvel később Gödeke Michelst akasztották fel a városban. Az északi-tengeri kalózkornak 1525-ben alkonyult be végleg, amikor elfogták Klaus Kniphofot, az utolsó helgolandi kalózvezért. 1497-ben megnyílt Németország első nyilvános könyvtára, 14 évvel később az első hamburgi nyomda.

A vallásháborúk kora
A reformáció különböző áramlatai törtek be Hamburgba, míg végül 1529-ben a város evangélikus lett.  A spanyolok által Hollandiából elüldözött reformátusok 1567-ben Altonában telepedtek le. 1600 körül érkeztek az első Spanyolországból és Portugáliából elűzött zsidók. Hamburg évtizedeken át a skandináv nagyhatalmak és a német birodalmi politika mezsgyéjén próbálta meg elkerülni a nagyobb válságokat. A harmincéves háború alatt Hamburg gazdasága hanyatlott. 1619-ben alapították a Hamburgi Bankot.

A 18. Század
Ebben a században a város a nyugodt fejlődés útját járta. 1712-ben életbe lépett az ún. első Alkotmány. 1716-ban Hamburg kereskedelmi szerződést írt alá Franciaországgal. 1737-ben jött létre az első német szabadkőműves páholy, a Loge d'Hambourg.1749-ben megalapították a tengerészeti főiskolát, majd 22 évvel később a kereskedelmi főiskolát. 1675-ben a város tehetős polgársága megalapította a napjainkig működő Hazafias Egyesületet, amelynek célja a művészek és tudósok támogatása. 1770-ben vezették be az általános adókötelezettséget, az ún. fejadót. A század végére a város lélekszáma túllépte a 100 000 főt.

Újkor
A napóleoni háborúk idején a várost erősen sújtotta a britek blokádpolitikája. Kikötőjének jelentősége miatt 1806-ben a franciák bevonultak Hamburgba és 8 éven át megszállva tartották.  A megszállás idején 130 ezer fő lakott Hamburgban, ami 1860-ra 300 ezerre emelkedett. 1815-ben szabad várossá nyilvánították. Új szellemi áramlatok jelentek meg Hamburgban és terjedtek szét a német nyelvterületen, mint a polgári demokrácia, nacionalizmus és a munkásmozgalom. A várost vezető nagypolgárság elfogadta Bismarck és Poroszország vezető szerepét a német egyesítésben. A városállam Poroszország szövetségese lett, bár 1866-ban a Habsburg-porosz béke a város semlegességét írta elő. 1867-ben Poroszország része lett. A egyesülő Németországban Hamburg kulcsszerephez jutott: ipari központ és Bréma mellett a gyarmatosítás egyik kiindulópontja lett. A város hatalmas tömegeket vonzott, egész családok költöztek a hanzavárosba. Az 1867-es 300 000 fős népesség 1914-re 1 millióra nőtt. A városba áramló embertömeget a kikötői építkezéseken, hajógyárakban és a gomba módra szaporodó ipari üzemekben foglalkoztatták. A rohamosan növekvő kikötői forgalom számára ekkor nyitották meg a Wilhelmsburg szigeten épült új dokkokat. A rossz egészségügyi állapotok miatti kolera és a szociális feszültségek miatt időről-időre kirobbanó erőszakos sztrájkmozgalmak is áldozatokat követeltek. Hamburg a német munkásmozgalom egyik központja lett. Hamburg kikötőjében nem csak az áruforgalom volt jelentős; rajta keresztül indult Amerikába az európai kivándorlók 10%-a, mintegy 5 millió ember. Ezt csak Bréma forgalma tudta felülmúlni. Az első világháború alatti brit tengeri blokád tönkretette a virágzó kereskedelmet. Negyvenezer hamburgi halott maradt a háború csataterein, miközben a városban éhínség uralkodott. A háború végén a város irányítását a szociáldemokraták vezette katonai- és munkástanács vette át. 1919 tavaszán a szabad választásokon a szociáldemokraták győztek, de a városban továbbra is nyugtalanság honolt. 1919 nyarán diáklázadás, 1923 októberében pedig kommunista hatalomátvételi kísérlet játszódott le. A gazdasági világválság idején növekedett meg a nácik népszerűsége.A z NSDAP hatalomátvétele után a város szenátusát feloszlatták, a polgármestert pedig megfosztották hivatalától. A közigazgatási átszervezés során Hamburg megőrizte önállóságát. 1937-ben a város területét a környező kis települések beolvasztásával megnövelték. A második világháború alatt a város ipari létesítményei és kikötője miatt az angolszász hatalmak légiháborújának egyik fő célpontja lett. Az 1943 augusztusában zajló terrorbombázásban (Gomorrha-hadművelet) kb. 40 000-en meghaltak, mintegy 1 millió ember otthona semmisült meg. A város épületeinek mindössze 20%-a maradt sértetlen. 1945. május 3-án brit csapatok harc nélkül megszállták a várost.

Hamburg 1945 után
Hamburg 1945-ben romokban hevert. A bombázások során csaknem teljesen megsemmisült a városi infrastruktúra. A brit megszállási zónába került hanzavárost a 1946. május 15-én tartott népszavazáson elfogadott új alkotmány alapján önálló városállammá szervezték. 1949-ben Hamburg az újonnan megalakított NSZK önálló tartománya (és legnépesebb városa) lett. Az 50-es évek német gazdasági csodája újjáélesztette a város iparát és kereskedelmi kikötőjét. Ezekben az években Hamburg vált Németország külkereskedelmének első számú központjává. A kereskedelem mellett a város lett a német média egyik fellegvára. A lerombolt belváros helyét modern épületek foglalták el, ekkor készültek el a város látképét a mai napig meghatározó toronyházak. 1962-ben a hatalmas károkat okozó Hamburgi szökőár 300 ember halálát okozta. A városrész felélesztésére a szenátus HafenCity néven reorganizációs projektet indított útjára. A Hidegháború befejeződése a kikötő újabb növekedéséhez vezetett, mivel Hamburgon keresztül bonyolódik a tengerpart nélküli közép-európaiországok tengeren túli kereskedelmének jelentős része.
 
Oktatás
Hamburg Németország önálló tartományaként önállóan dönthet a város oktatási struktúrájának kialakításáról. Az oktatási rendszer jelenleg négyosztatú. A legalsó oktatási szint a „elemi szint” (Elementarstufe), amelybe a bölcsődék, óvodák és az iskolára felkészítő intézmények (Vorschule) tartoznak és a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan nem kötelező részei az oktatási rendszernek. A gyermekek 6 éves korukban kerülnek az ún. „első szintű” iskola (Primarstufe) padjaiba, amely a magyar alsó tagozatnak felel meg. 10 éves korukban a diákok a „másodszintre” (Sekundarstufe) lépnek. A második szinten a felsőoktatásban való részvételre jogosító érettségit adó nyolcosztályos gimnáziumok, a szakmunkás, illetve szakközépiskolai bizonyítványokat adó szakiskolák vannak. A diákoknak 12 éves korukban még választhatnak az iskolatípusok között. A negyedik szinten találhatóak a hanzaváros felsőoktatási intézményei. A városban 465 iskola található. Ezek között 233 első szintű iskola, 73 gimnázium, 66 szakképző iskola és 14 állami tulajdonú felsőoktatási intézmény található. A városban körülbelül 70 000 ember jár főiskolára vagy egyetemre. Az 1919-ben alapított Hamburgi Egyetem (Universität Hamburg; UHH) egyike a legnagyobb német egyetemeknek. Minden évben 39 000 hallgató látogatja, akiknek nagy része Németország határain túlról érkezett. A város második legnagyobb egyeteme a Harburg városrészben működő, 4700 hallgatót oktató Hamburgi Műszaki Egyetem (Technische Universität Hamburg-Harburg). Itt találhatjuk a Bundeswehr Észak-németországi egyetemét (Helmuth-Schmidt Universität), illetve a vezérkari tiszteket oktató Főtiszti Akadémiát (Führungsakademie der Bundeswehr). A főiskolák között a 12 000 hallgatót képző Hamburgi Alkalmazott Tudományok Főiskolája a legnagyobb. 6000 hallgatójával az ország egyik legnagyobb magánintézménye a Hamburgi Távfőiskola (HFH Hamburger Fern-Hochschule).

Kikötő
Hamburg Németország legjelentősebb hanzavárosa a 14. század óta.  A városi kikötő ma Németország legnagyobb tengeri kapuja. Áruforgalmát tekintve Rotterdam ésAntwerpen után Európa harmadik, míg a gyorsan növekvő konténerforgalmat tekintve második legnagyobb kikötője. A konténerforgalmat tovább bővítik, Hamburgban működik a világ legmodernebb, teljesen automatizált konténerkikötője, a 2003-ban megnyílt Altenwerder Terminál. 2007-ben 140 millió tonna árut rakodtak át a város rakpartjain. A kikötő 68 000 embernek ad munkát, a környező területeken 154 000 állás függ a kikötőgazdaságtól.


Látnivalók
>> Cap San Diego – múzeumhajó
>> Herbertstraße – Hamburg vöröslámpás utcája
>> Köhlbrandbrücke – a Köhlbrand fölött 53 méteres magasságban átívelő híd
>> Rathaus - Európa egyik legnagyobb városházája
>> Reeperbahn – a város éjszakai életének főutcája
>> Szent Mihály-templom – az evangélikus egyház 132 méter magas hamburgi főtemploma
>> Miniatur Wunderland
>> Museum für Hamburgische Geschichte – Történeti múzeum

Fesztiválok,vásárok,rendezvények
Az Altonai Halpiacot a mai napig minden vasárnap reggel 5 és 10 óra között tartják meg a Landungsbrücken és a Halvásárcsarnok környékén. A vásáron eredetileg csak halat árultak, de a kínálat folyamatosan bővült.
Egész Németországban kedveltek a mutatványosokkal, körhintákkal és lacikonyhákkal csábító szabadtéri népünnepélyek, melynek hamburgi változata az évente háromszor megrendezett Dómpiac. A 14. században még csak novemberben tartották a dóm körül rendezett vásárt. A rendezvény egyre növekedett, majd a századfordulón St. Pauli városrészben találta meg mai helyét. A második világháború után a novemberi eseményt egy tavaszi és egy nyár közepi vásárral egészítették ki.
1189. május 7-én Barbarossa Frigyes a hamburgi szabaságlevélben rögzítette, hogy vámmentességet adományoz a városba tartó hajóknak Hamburg és az Északi-tenger között, ezzel tengeri kikötő alapítását engedélyezte az Elba partján. 1889 óta minden év májusában rendezik meg az eseményre emlékező fesztivált a kikötő-születésnapot. Az elmaradhatatlan piac mellett kulturális és sportesemények zajlanak, és felvonulnak az Elbán a város hajói is.

Hamburgi nyelv
Moin! - így üdvözlik egymást Hamburg és környékének lakói reggelente és kora délelőtt. A Moin szó a fríz nyelvből került át a németbe. Eredeti jelentése "szép dolog", tehát az egymást így üdvözlők szép napot kívánnak egymásnak. A Moin! köszönést Moin, Moin! válasszal illik viszonozni.
Teljesen hamburgi eredetű egy másik városi köszöntés. Az üdvözlés Johann Wilhelm Bentz vízhordótól származik, akit Hummel, Hummel! felkiáltással üdvözöltek a 18. században a városlakók. (A Hummel német szó dongót jelent; ez volt a vízhordó gúnyneve.) A köszöntésre Mors, mors!-szal válaszoló Bentz a városnak oly' jellegzetes alakja volt, hogy köszönése halála után is megmaradt a városban és a közbeszéd része napjainkig.
Valamint van egy bajor szó, a Saupreiß, amiről azt hallottam, hogy Hamburgban és környékén nem ajánlatos használni. Bajorországban az idegeneket illetik ezzel a szóval, északon viszont sértés lehet.

Hamburgi konyha
A hanzaváros konyhai tradíciói főként az Elbából és az Északi-tengerből fogott különféle halakra, illetve a környéken termesztett zöldségekre épülnek. Jelentős hatással voltak a hamburgi háziasszonyokra a kikötőbe nagy mennyiségben behozott fűszerek, trópusi és szubtrópusi gyümölcsök.
A halételek között a sült lepényhal finkenwerderi módra örvend nagy népszerűségnek. A lepényhalat egy szelet szalonnával, hagymával és a tengerből fogott garnélákkkal, fűszerekkel töltik meg, majd serpenyőben szalonnaszeletek társaságában nagy hőmérsékleten kisütik. Köretként zöldségsalátát szolgálnak fel mellé.
Elképzelhetetlen a hamburgi család karácsonyi vacsorája ponty nélkül.  A ponty felszeletelve és sült krumplival tűnik fel az ünnepi asztalokon.
A városban nyáridőben utcai standokon árulják a folyamból kifogott, majd ropogósra megsütött apró halakat.
Az egyik jellemző egytálétel a Kárpát-medencei emberek számára igencsak furcsának tűnő szalonnás körtés bab. Elkészítéséhez a szalonnát megfőzzük, majd a forró vízhez feldarabolt zöldbabot adunk. A körtéket hámozatlanul, két evőkanál liszt társaságában adjuk hozzá a forrásban lévő leveshez. Főtt krumplival és hideg sörrel tálaljuk.
Hamburg nemzeti itala kétségkívül a sör. Hamburgi találmány, hogy a sörfőzéshezkomlót adtak. A komlóval készített sör receptje sokáig államtitoknak számított és idegeneknek történő kiszolgáltatásáért halálbüntetés járt. Ma a város legjelentősebb sörfőzdéje az Európa-szerte ismert Holsten márkát előállító Holsten Brauerei.

Sport
Hamburg nevéről (szerintem) a legtöbb embernek a foci jut eszébe, hiszen ez a város két Bundesliga I-ben szereplő csapatot is ad. A Hamburger SV-t és az FC St. Pauli-t. A Hamburger SV a város főbb csapata, melyet 1919-ben alapítottak. Stadionjában tartották a 2006-os vb több meccsét is. Jelenleg a Bundesliga 9. helyén áll. Ha már sport, akkor nem feledkezhetünk meg az egyik legjobb sportról, a kézilabdáról sem. Hamburg csapata a HSV Hamburg (Handballsportverein Hamburg), egy férfi kézilabda egyesület. Igen fiatal klub, 1999-ben alapították. Jelenleg a Bundesliga első helyén áll. A kézilabda bajnokok ligájában a mostani csoportjában a harmadik. (megj.: az MKB Veszprém az első :)

A város szülöttei
Hamburg hatalmas város, ebből adódóan rengeteg híres szülöttje van. Többségük futballista, mint pl. a német foci egyik legfontosabb embere, Franz Beckenbauer. De rengeteg válogatott játékos is innen származik, pl.: Andreas Brehme, Stefan Effenberg. Itt született Heinrich Hertz, akinek nevéből származik a frekvencia mértékegysége, vagy Johannes Brahms zeneszerző. Végül, de nem utolsó sorban itt született Angela Merkel is, Németország jelenlegi, és első női kancellárja.
 
Források: × ×